Pászti Miklós (1928-1989)

Hallgasson bele a világhírű Csángó-magyar szerelmi dalok -ba. Előadja a Vass Lajos Kórus.

Zeneszerző, karnagy, tanár. Liszt-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa.
A Liszt és a Kodály Társaság alapító tagja. A Kórusok Országos Tanácsának elnökségi tagja.
***

 

1928. március 4-én, Budapesten született.

Édesapja Pászti Elemér sportoló, egyetemi gazdasági főfelügyelő. Az 1912. évi stockholmi olimpián II. helyezett tornászcsapat tagja. Édesanyja diósadi Deák Mária .

A szokásos négy elemi elvégzése után szülei gimnáziumba íratták, melynek nyolc osztályát a Tanárképző Gyakorló, a Zrínyi Miklós, és a Budapesti református Gimnáziumban végezte . Ez utóbbiban érettségizett 1946-ban, jeles eredménnyel.

A VII. gimnáziummal egyidejűleg, 1944-ben felvették a Fővárosi Felsőbb Zeneiskola zeneszerzés tanszakára, ahol két előkészítő osztályt végzett el. Tanára 44/45-ben Szatmári Géza, 45/46-ban Hajdu Mihály volt.

Érettségi után a Zeneakadémiára jelentkezett. Felvételi vizsgát tett a zeneszerzés, a középiskolai énektanárképző, és az egyházkarnagy képző szakokon. Felvételt nyert a zeneszerzés II. előkészítő osztályába valamint az egyházkarnagy képzőbe. Mivel ez utóbbi szak 1949/50-ben megszűnt, engedélyezték, hogy a középiskolai énektanárképző IV. ak. osztályát felvehesse, ahol tanárai többek között : Bárdos Lajos, Harmat Artúr, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence. Itt végzett jeles eredménnyel 1950-ben.

Az Akadémia zeneszerzés szakán Veress Sándor, Járdányi Pál, Szabó Ferenc és Farkas Ferencnél tanult. 1949-ben a  II.ak. osztályt már nem tudta elvégezni, mivel a középiskolai énektanári diploma egy év alatt való megszerzése igen nagy terhet rótt rá. 1950 őszén hiába jelentkezett újra. Mint diplomásnak már nem adtak módot egy újabb diploma megszerzésére.

Mindezek ellenére 1951-ben az Esztergomi Főegyházmegyei Hatóságtól Egyházkarnagyi Jogosítványt kapott, melyet a csanádi püspök látott el kézjegyével. Ilyen diplomának a birtokába mindössze öten kerültek.

1950-ben az akkor alakult Állami Népi Együttes énekkarának szolfézs tanára, korrepetitora,  röviddel később karnagya lett. Négy, eredményekben gazdag esztendőt töltött itt, amit a “Munka Érdemérem” kormánykitüntetéssel honoráltak.

1954-ben önálló munkaterületet kapott: a Belügyminisztérium hivatásos Ének-Zene és Táncegyüttese énekkarának lett  a művészeti vezetője. Ez az együttes 1955 áprilisában megszűnt. A BM-nél av. főhadnagyi rangot és miniszteri dicséretet kapott.