Méltó helyen Pászti Miklós zenei hagyatéka

Másfél éves szorgalmas  válogatás , feldolgozás és katalogizálás után elkészült egy olyan lista, mely íalapján a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja átvette  Pászti Miklós zenei hagyatékát.

Ebben nem kis részt vállalt Dalos Anna (PhD),  az MTA BTK Zenetudományi Intézet
„Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport vezetője, tudományos főmunkatárs, valamint Pászti Nóra, a szerző lánya.

Mint írják, az 1989-ban elhunyt Pászti Miklós karnagy, zeneszerző, zenepedagógus előadóművészi, zeneszerzői és pedagógusi pályája dokumentumainak egységben tartása, tudományos célú rögzítése és a tudományos közönség számára történő kutathatóvá tétele az utódok és az MTA BTK számára egyaránt kiemelkedő fontosságú.

Idézzük:

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának keretében 2012. július 1-én jött létre az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport, amelynek elsődleges célja, hogy összegyűjtse, archiválja, elemezze és értelmezze, valamint kutathatóvá tegye a 20. századi magyar zene dokumentumait, továbbá hogy e kutatások eredményeit a szakmabeli érdeklődők és a nagyobb nyilvánosság elé tárja. Az archívum és kutatócsoport források sokaságát kívánja összegyűjteni, mégpedig nem kizárólag a komoly és kortárs zene köréből, de tevékenységi területei közé tartozik a 20. század magyarországi szórakoztató és könnyűzenéjének feldolgozása is. Az archívumban őrzött dokumentumok – köztük Dohnányi Ernő és Lajtha László rendkívül becses hagyatéka – a magyarországi kulturális örökség részét képezik. 
A gyűjteményt létrehozók és működtetők nem titkolt célja ugyanakkor, hogy a 20. és 21. századi magyar zenét segítse bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.

Feladatkör:

1. Magyar zeneszerzők hagyatékának őrzése, archiválása, digitalizálása

2. A 20-21. századi magyar zeneszerzés-történet kutatása, elemzése
3. A 20. századi magyar zenetudomány-történet feldolgozása
4. A magyar operett történetének kutatása (1859–1960)
5. A magyar szórakoztató- és könnyűzene történetének kutatása
6. A magyarországi zenei előadói praxis történetének kutatása
7. A magyar zenei intézménytörténet és hangversenyélet kutatása

A digitalizálás után a feldolgozott anyag  Bozzay Attila és Vujicsics Tihamér nevével keretezett névsorba kerül majd be.

ide:  http://www.zti.hu/index.php/hu/mza/gyujtemenyek