Az est háziasszonya köszöntötte az alapító karnagyot Bolyki Esztert, a távozó karnagyot Barlay Zsuzsát, és bemutatta a kórus új vezetőjét, Tóth Csabát, akivel hallhattunk egy rövid interjút is. 

 

 

A Pászti Miklós Vegyes Kórus a 20. századi norvég kórusművészet legnagyobb alakja, Knut Nystedt Laudate c. művével nyitotta meg Pászti-napi koncertjüket.

Kodály Zoltán: Sík Sándor Te Deuma

Sík Sándor piarista tudós, költő és tanár 1943-ban írta meg Te Deum című versét, melyben a hagyományos hálaadó imádságot egy mélyen személyes, szinte leltárszerű vallomássá alakította. A mű központi üzenete az önzetlen szeretet, a feltétel nélküli elfogadás, a mindennapi élet apró kegyelmeiért valamint azért az erőért való hálaadás, amellyel az élet nehézségeit hordozni tudjuk. Kodály Zoltán méltó keretet adva ennek a gondolatsornak, 1961-ben vegyeskari művet komponált a versből, melyet Sík Sándor pappá szentelésének 50. évfordulójára rendezett ünnepségen adtak elő.

Gabriel Fauré: Cantique de Jean Racine

Minden műalkotásnak van egy szép története, ahogy a következő darabnak is, mely a kezdetektől fogva, körülbelül 12 századot ölel fel. A mű alapja egy 7. századi latin himnusz, egy római katolikus zsolozsma hajnali imádsága.  Ennek a latin szövegnek a francia műfordítását a 17. századi drámaíró, Jean Racine készítette el. Majd pedig elérkezett az Úr 1865. éve, amikor Gabriel Fauré francia zeneszerző, tizenkilenc éves korában a párizsi egyházzenei iskola növendékeként, zeneszerző-versenyre készülve Jean Racine szövegét megzenésítette és meg is nyerte vele a versenyt. A mű címe Cantique de Jean Racine azaz Jean Racine éneke.

Szövege szerint az imádság éneklői a békés éjszaka csendjét megtörik, a reggeli fény metaforájával Krisztushoz fordulnak, kérve a sötétség elűzését, Krisztus kegyelmét és bőséges ajándékait.

Bárdos Lajos Régi táncdal című művének alapjául egy 15. századból származó reneszánsz táncdallam, az Ungareszka szolgál.  Ehhez a táncdallamhoz írt szöveget dr. Vargha Károly pécsi irodalomtörténész és polihisztor, majd pedig Bárdos Lajos kórusművé formálta. A darab sajátossága a táncos jelleg, melyet a szöveg és a dallam teljes mértékben szolgál.

Kocsár Miklós: Hegyet hágék

A mű Kocsár Miklós által megkomponált fantasztikus dallamvilága mellett meg kell említenünk a hozzá kapcsolódó szöveget is, melyet Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós gyűjtött. Egy moldvai csángó imádságot hallhatnak majd, melyet nagy valószínűséggel évszázadokon át titokban hallgattak, tanultak a közösség fiatalabb tagjai az idősebbektől majd adták tovább. Az egyház tiltotta őket, mert eretnekséget láttak ezekben a ”paptalanul” elmondott rejtelmes, titkos imákban. Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséről 1970-ben jelent meg először hivatalos újságcikk, melyhez Juhász Ferenc biai születésű költőnk írt bevezetést.

„Hatalmas ​kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisztább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészeti-múltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké. Íme, a nép szívébe temetődött múlt-idő kristály-koporsója fölnyittatott, s e koporsóban a költészet eleven égő virága van… Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonlónak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik századokon át népünkben éltek titokban.”

Bárdos Lajos: Csillagvirág

Kodály Zoltán azt mondta egyszer: „Ha házat akarunk építeni, hogy ne ártson neki szakadó eső, árvíz és fúvó szél, kősziklára kell raknunk, nem homokra. A mi kősziklánk nem lehet más, mint az ősi magyar dal.” Kodály ezen elhivatott munkájának köszönhetően mindannyiunk zenei nevelése a népdalok világán nyugszik.

A 20. század elején Kodály és növendékei is – köztük Bárdos Lajos is – elkezdtek olyan kórusműveket komponálni, melyeknek alapja a magyar népdal. Ezek a népdalfeldolgozások jó eszközei lettek az ősi magyar dalok megszerettetésének. Bárdos Lajos zeneszerzői alkotói tevékenysége csúcsán, az 1960-as években komponálta meg a Csillagvirág című nagyszerű népdalrapszódiáját.

Pászti Miklós: Csángó-magyar szerelmi dalok

A csángó népdalok a magyar zenei örökség különösen értékes kincsei közé tartoznak. Ezek a dallamok évszázadok üzenetét hordozzák: tisztaságukban, egyszerűségükben és mélységükben az emberi lélek legőszintébb rezdülései szólalnak meg. A szerelem öröme és fájdalma, a vágyakozás és az elengedés, a remény és a hűség – mind jelen vannak ebben a gazdag, mégis letisztult világban. Pászti Miklós feldolgozása méltó tisztelettel fordul e hagyomány felé. Kórusművében ezek a népdalok a szólamok egymásba fonódásával,  a zenei párbeszédekkel egy bensőséges, mégis felemelő hangzásvilágot teremtenek.

Henry Mancini: Moon river

Ismerős dallam következik, mert a tavaly is előadott filmdalt fogjuk együtt énekelni, mely 1962-ben elnyerte a legjobb eredeti dalnak járó Oscar-díjat. Ez az alkotás pedig Henry Mancini: Moon river  című műve.

Terre McPheeters: When there’s a song in your heart

Következő dalunkat úgy gondolom hogy minden énekelni, zenélni szerető ember egyfajta hitvallásának érezheti. Terre McPheeters When there’s a song in your heart című dala arról szól, hogy amíg dal van a szívünkben, nem vagyunk egyedül. Így minden sokkal könnyebb, a napok derűsebbek, a könnyek tovatűnnek. A dal még a legnehezebb pillanatokban is hűséges társunk marad, hogy átsegítsen a nehézségeken.

Utóbbi mű elénekléséhez felhívták a színpadra a közönség soraiból a bátor, vállalkozó szellemű kicsiket és nagyokat, hogy átélhessék a színpadi szereplés élményét.